Ez történt korábban...

Aztamindenit de rég írtam :S 1000bocsánat azoktól, akik esetleg olvastak volna, de ez a mobilnet, nem a legszuperebb. Vagy én vagyok túl béna vagy a net volt rossz, de nekem az elfogyasztott 147MB sehogy sem jön ki 3GB megengedett használatra. Ez így nem a legmagyarosabb, de néha nem tudom kifejezni magam szépen. 

Most a könyvtárban ülök, és várok, arra, hogy Gabby befejezze a terítést a Celticben, aztán megyünk az Icelandbe vásárolni. 

Nem sok minden történt az elmúlt héten, Volt két nap offom pénteken és szombaton, azt az időt megpróbáltam a tanulásra fordítani. Ez még nem olyan nagyon komoly tanulás, csak írom a tételeimet, de érzem, hogy rohamosan fogy az időm a vizsgákig. Próbálok valami helyet keríteni, esetleg Bangorben, ahol ki tudnám nyomtatni a tételeimet, hogy ne kelljen leírni,  mert ez elég sok időt elvesz. Csak decemberben tudjuk meg, hogy megkapjuk e a szabadságot, szóval az olcsó repjegyről lecsúszunk, vizsgákra feljelentkezünk, és bízunk, hogy lesznek olyan kedvesek és hazaengednek. Bár ahogy hallottuk a január eléggé forgalmas lesz:S

Vasárnap munka után hazamentem átöltözni, majd találkoztam Emesével a lakásuk előtt, és onnan mentünk a Black Boy Innbe sörözni. Megismerkedtünk Mary- Eszterrel aki spanyol, és a barátjával Mauroval aki olasz és akiről Gabbyval megállapítottuk, hogy igazán handsome. Gabby később csatlakozott hozzánk, szegény a munkából jött, szoknyában, fehér ingben, de itt nem nagyon számít, hogyan nézel ki, a lényeg, hogy legyél jófej. Jól sikerült az este, zárásig kóstolgattuk a söröket, én Strongbow cidert ittam első körben, ami kicsit bor ízű (valószínű azért mert igazából az almabor:D ), másodszorra már Peronit, ami viszont olasz sör - így kicsit nemzetközi voltam, egy magyar lány Walesben, spanyol-olasz társaságban olasz sört ivott :D A többiek (Mary-Eszter, Mauro, Zsuzsa, Emese és Heni) még átmentek a weather spoonba, de mi mentünk haza, mert én egész nap dolgoztam és már igencsak fáradt voltam. 

Hétfőn megintcsak dolgoztam, én nyitottam azt hiszem egyedül, de mindent meg tudtam csinálni.  Este vissza kellett mennem dolgozni, zárásig. Átmentem az étterembe felszolgálni, hogy eltöltsek egy estét Manuval mielőtt szabira megy:) Szerdán hazautazott Ausztriába a családjához, de nem tudni meddig marad. 

Mindenesetre a pincérlányok mindenkinek tetszettek, mert kötelező volt viselniük a fejpántos rénszarvasagancsokat:D Irtó viccesen néztek ki.

Kedden nagyon hosszú napom volt. Reggel bementünk reggelizni a celticbe, aztán megtámadtuk a morrisonst, hogy vásároljunk az esti leaveing partyra. Zsike meg Balázs felmondtak, mert kapott a Balázs munkát németben, a saját szakmájában. Biztos jobb gázmérnök lenni németben, mint Walesben mosogatni. Sajnálom, hogy Zsike elment, mert szerettem vele dolgozni, segítőkész volt nagyon. 

9óra munka után este hazaértem, gyorsan elkészültem, mert 10re megbeszéltük Emesével, hogy a játszótérnél felszedjük őket. Azt is megígértem, hogy HEPAJT iszunk, szóval, mostmár ők is tudják, mit kell inni ha finomat és jót akarnak. 

Nem maradtunk nagyon sokáig a buliban, sőt pont akkor indultunk haza, mikor már tetőfokára hágott a hangulat, de legalább végre beilleszkedtünk úgy érzem. Mindenkivel tudtunk beszélgetni, és egy kicsit megismertük a nem stresszes munkahelyi oldalukat is, hanem a fesztelen lazítós részbe is belenézhettünk.  Körülbelül 2órakor értünk haza, és rögtön el is aludtunk. Szegény Gabby reggel nyitott, tehát 5:30kor kellett kelni, nem írom le másnap milyennek érezte magát, szerintem el tudjátok képzelni. Én csak 10től dolgoztam, de pont elég volt nekem is lehúzni a 27-dik órám. Este a bárban bingóztak az idős emberek, irtó unalmas egy játék 2 órán keresztül csak számokat ixelgetni. Aztán egy öregember meg az asszonya jive-olni akartak, kértem is nekik számot. Egy darabig eltáncikáltak, aztán a néni akkorát zakkant, hogy azon aggódtam, fel tud e kelni. Sikerült neki és csak nevetett, mert közben a bácsi aki a zenét szolgáltatja olyanokat mondott, hogy nem vagytok már 18évesek megesik az ilyen...

Tegnap offos voltam, megint bementem reggelizni, aztán feltöltöttem a Gázt, hogy legyen fűtésünk (most én vagyok a soros) aztán vettem ebédet magamnak. Hazaértem, bepakoltam a mosógépbe, és estig írtam a tételeket. Közben megnéztem a coco chanel című filmet a meg a kémnőket. Mindkettő egész izgalmas volt. Este még kaptam, egy smst Emesétől, hogy megváltozott a beosztás, és nem kell mennem dolgozni ma este. Úgyhogy ma is az lesz a sorsom mint tegnap. Tételek...

Megérkezett Gabby és nincs sok időnk, úgyhogy megyek, hogy beteljesítsem a sorsom:)

Csók, puszi : - D.  

Helyzetjelentés

Röviden az történt, hogy nincs netünk. Már egy hete próbáljuk kitalálni, mi lenne a legjobb, beköttetni, vagy mobil netezni, mert egyik sem olcsó. Persze a könyvtár ingyenes lenne, de oda sajnos nincs időnk eljárni. A könyvtár majdnem a Hotel mellett van, de nem tudnánk a laptopokat biztonságos helyre tenni, amíg dolgozunk, tehát ez nem játszik. Beköttetni 80font lenne, plusz a havi díj, ami 20font, erre nem akarunk költeni. Ma eldöntöttük, hogy kipróbáljuk a mobilnetet, mennyire érné meg. 15font egy hónapban, 3GB, amit 30 napig használhatunk fel. Aztán újra fel kell tölteni egyenleggel, ez olyan, mint amikor kártyás telefonra teszünk pénzt.

Mostanában nagyon kevés a szabadidőm, mert áthelyeztek a bárba, szerintem végleg. Délelőttől délutánig, majd estétől éjszakáig dolgozom. Volt már, hogy 23:00 helyett 24:15kor végeztünk, mert addig voltak fogyasztó vendégek. A lányokkal jó viszonyban vagyok, sőt egyre jobb viszonyban, kezdjük meg- és kiismerni egymást. Mindenben segítenek, amit nem tudok, elmondják, megtanítják, hogy nekem is és nekik is könnyebb legyen. Én meg próbálok mindent megjegyezni elsőre.

A managerünk is, -a kiabálós- jókedvű volt egész héten, kedves volt, kérdezte, hogy érzem magam, szeretek-e itt lenni. Én persze mosolyogva biztosítottam arról, hogy minden a legnagyobb rendben van, és szeretek itt dolgozni. Nem hazudtam, tényleg jól érzem magam itt, és szeretek a bárban dolgozni, talán jobban is, mint a spa-ban. A bárban általában mindig van mit csinálni, ha éppen nincs vendég, takarítgatok, hogy mindig minden tiszta legyen. Arra gondolok, hogy ha én lennék az, akit kiszolgálnak, mivel mennyire lennék megelégedve. Törekszem a maximalizmusra. A lábam még nem szokott hozzá a 6-8-9 órás folyamatos állásra, pedig annak idején, a reptéren dolgoztam 12órát is. Remélem Adri te is olvasod a blogom, most neked is írok kicsit. A kávédaráló ugyanolyan, csak nincs leplombálva:D Kávét ugyanúgy kell főzni, csak itt a latte az, ami nálunk a latte macchiato volt. Viszont, megtanítottam az egyik lányzónak, hogy kell szép háromszínű kávét csinálni, és hogyan kell a tejet habosítani – itt mindenki vadul rángatja fel le azt a fém-tejes potot – és hogyan kell ütögetni a pulthoz, hogy szépen összeálljon a tejhab. Még Böbe is –az egyik séf- megkívánta, úgyhogy neki is kellett egyet csinálni, aztán megdicsérte. Ízlett neki. A sörcsapok nem egészen olyanok, de sört itt is lehet csapolni, és van Guinness is, amit teljesen másképp kell kifolyatni mint a többit, kicsit művészet, de semmi extra. A legjobb az, hogy itt nem mérnek ki minden egyes centet, semmi veszteséget nem kell leírni, éppen ezért nincs stressz. Senki nem harapja le a fejedet, ha iszol egy kólát, vagy limonádét vagy szörpöt. Persze nem jár oda az egész staff, de a recepciósok igen. Habár Gabi nem ismer annyira téged Adri, de ő is levágta, hogy biztosan élveznéd itt a munkát, és szerintem is igaza van.

A bárban zene is szól, igaz néha elég szörnyű nyávogást is hallunk, de esténként, ha elég sok a vendég, akkor van live entertaintment, ami azt jelenti, hogy jön egy nő, vagy éppen férfi, és fél playbacket nyomnak, vagyis gépről megy a zene, ők pedig énekelnek. Több ilyen felkért ember is van, sosem hallottam ilyen hamisan Beatles számot, de ilyen jól sem a Love is in the airt.

Csütörtök este felszolgáltam is a Ballroomban, ahol megint egy idős tánccsoport volt, nagyon édesek voltak, és egyben akadékoskodók, de próbáltam a kedvükben járni. Korábban említettem, hogy a ballroomban is van egy bár aminek a neve Function bár (azt hiszem így kell leírni) ez csak akkor van nyitva, amikor a ballroomban is felszolgálnak. Egyébként az állandó bár a Havanna bar. Engem már betettek a Functionbe is egyedül, szóval remélem ez azt jelenti, hogy elég ügyes vagyok, és bíznak abban, hogy nem csinálok semmi galibát.

Leadtam a szabadságos papírunkat, ha engedélyezik, január 10-én már otthon leszünk. Sajnos csak 23ig.

Bettiék anyukái, (akikkel együtt lakunk) ezen a hétvégén eljöttek meglátogatni őket, és ettől eléggé kivirultak a lányok, aminek örülök. Köztünk is jobb lett a viszony.

Ma szombat van, és csak Worldbe írom a blogomat, írnám én neten is csakhogy nincs. Mindjárt mennem kell dolgozni, de gondoltam pár sort azért leírok.

Boldog névnapot kívánok utólag is minden Imrének, aki esetleg olvassa a blogom, különösen Keresztapunak.

Ma pontosan egy hónapja vagyunk Caernarfon lakosai, a UK dolgozói, és pontosan egy hónapja vagyunk távol tőletek. Kimondva az egy hónap nem sok. De az idő lassan telik, és ha visszatekintünk, nagyon hosszú időnek tűnik. Már otthonosan mozgunk a hotelben és a városban is, bővül az angol tudásunk, és a pénztárcánk is kezd duzzadni - nem mondom, hogy gazdagok vagyunk, mert mindig van valami plusz kiadásunk, pláne, hogy a landlord (vagyis a lakás tulajdonosa akitől béreljük a szobát) semmit nem akar segíteni, de a pénzt azt mindig behajtja.

Ha előre tekintünk nemsokára itt a vizsgaidőszak kezdete, kéne tanulni is, amit elkezdtem, de még nem vagyok elég okos.

A hotelben már minden karácsonyi díszektől pompázik, és minden nap van egy két karácsonyi dallam, ami a hangszórókból kiszűrődik - ezzel próbálják meghitté, és családiassá tenni a celticet. Nemsokára elkezdődnek a cégek karácsonyi partijai, amiket a hotelben szoktak tartani. Ekkor igen nagy forgalomra számíthatunk, mint ma is- ha jól értesültem 200embert kell este kiszolgálnunk. Erre nem lehet felkészülni, de nekem most muszáj mennem, hogy emberi alakot öltsek, felveszem a ruhám és a legszebb mosolyom, aztán indulok dolgozni.

Csók, puszi – D .

Kontrasztos élet

Egy hete nem írtam, úgyhogy itt az ideje pótolnom jópár sort. Ha hiszitek ha nem, minden nap dolgoztam. A kis incidensünk a többiekkel egyre távolabbinak tűnik, és azt hiszem, mostanra mindenki kezdi túltenni magát rajta. Velünk együtt természetesen. Kénytelenek vagyunk egymásnak segíteni, és nem az útjában állni, mert ami a Celticben folyik az csapatmunka kell, hogy legyen. Másképp magunkkal is kiszúrnánk nem csak a másikkal. Szóval, egyre többet beszélünk egymással, és remélem ez a jövőben is pozitívan fog alakulni, amennyire csak tud.

Egyre több embertől hallom, hogy olvassa a blogomat, aminek nagyon örülök, mert jó érzés, hogy olyan emberekről is kiderül, érdekli mi van velem, akiről nem is gondoltam volna. Szóval köszönöm mindenkinek.

Azt is észrevettem, hogy egyre több ember kezd el blogolni ezen a remek oldalon, lehet, hogy újra népszerűsítettem az online naplóírást, de boldoggá tesz, hogy megmutathattam másoknak is, hogyan tudnak kapcsolatot tartani könnyedén. Nekem ez még mindig kapocs, köztetek és köztem, egy olyan szoros kapocs, ami 2500kmt tart össze. Ezért igyekszem tényleg rendszeresebben írni. 

Vannak olyan napok, amikor tényleg semmi érdekes nem történik. Ilyen volt például a szombati napom. Nagyon unalmas volt 5órán keresztül a spaban lenni, rengeteget takarítottam, de az idő mintha ólomlábakon vánszorgott volna. Esküvő is volt, most más díszlettel, rózsaszín helyett kék volt minden, a menyasszony ruhája rövid helyett hosszú, ahogy az lenni szokott, a nyoszolyólányok kék, egyforma ruhában, a párjuk egyforma szmokingban, a fehér székek kék masnival átkötve és az asztalon ugyanúgy, ahogyan egy hete is, körbe szórva kék apró szívecskék. Az az egészben a legérdekesebb, ha a múltheti díszítéssel összekevernénk, akkor is teljes összhangban lenne minden.

Vannak olyan napok is amikor iszonyatosan elfoglalt vagyok, mert rengetegen vannak a Celticben. Ez a hét is így kezdődött.

Mivel szünet van a sulisoknak, rengeteg a felnőtt és a gyerek is. Az a furcsa, hogy itt nem látszódik az embereken, hogy felvetné őket a pénz, és azért töltenek egy hetet, vagy éppen csak pár napot egy 3 csillagos hotelben. Mégis megtehetik, és ez belőlem nagyon furcsa, de jó érzést vált ki. Valószínűleg, itt az emberek teljesen más értékrendet képviselnek. Megfigyeltem, hogy a hotel parkolójában sem a sokmilliós autók állnak többségben, hanem az egyszerűbb olcsóbb autók, pl az opel, ami itt vauxhall. Nem annyira a külsőségekre adnak, mint inkább más értékekre. Mindjárt itt vannak az idősek legjobb példának. Az én nagypapám most kórházban fekszik. Egy olyan idős bácsi, mint az én papám itt egy 3 csillagos hotelbe jár táncolni a feleségével. Van egy hozzávetőleges napirendjük: reggeliznek 9-10óra  körül, táncot tanulnak, és vacsoráznak 6óra körül, a köztes időben pedig úsznak, edző terembe járnak, saunáznak, és jólérzik magukat. Nem siránkoznak azon, hogy itt fáj meg ott fáj. Ez nekem furcsa. Sajnálom, hogy Magyarországon egyre több az olyan ember, akinek egész életében dolgoznia kell, ameddig fizikailag képes rá, még nyugdíj után is, amikor már az ízületei felmondják a szolgálatot, akkor pedig azon gondolkodik, hogyan éljen meg a kevés nyugdíjából. Elképzeltem, ahogy az én nagyszüleim is besétálnak, táncolnak, esznek-isznak, és társasági életet élnek. Simogatja a lelkem az, ahogyan itt élnek az emberek, és az a pozitív kisugárzás ami belőlük árad, ugyanakkor elszomorít az otthoni kontraszt. Olyan jó lenne, ha a szeretteim is megélnék ezt, ha Ti is így élhetnétek. 

Miközben mindezt az élményt megtapasztaltam, rengeteget dolgoztam, és ellentétben az elmúlt héttel, egy percig sem unatkoztam. 51ember fordult meg a spa részlegen, ami egy délután alatt igen soknak mondható, mert ezek az emberek csak azok, akik a hotel vendégei. Ezen kívül a spa tagjai is többen jönnek hét elején este felé. Még fél 10kor is jött egy néni úszni, úgyhogy az esti takarítás, amit 2óra alatt lehet teljesen precízen megcsinálni, most eléggé összekavarodott, de azért a housekeeperrel sikerült időben befejeznünk. 

Tegnap este volt az első báros élményem. Ugyanis a heti beosztásomból kiderült, ezen a héten a bárban is fogok dolgozni. Vegyes érzelmeim vannak az első napról. A fejem, körülbelül 100fél állt, annyi helyre kellett hirtelen elmennem. Ennyi dolgot 2óra alatt megtanulni szinte lehetetlen, de muszáj megbirkózni vele.A Havanna bárban vagyok,egyébként ez a hotel egyetlen bárja. Mivel ott is lehet vacsorát rendelni, át kell menni a konyhára az ételért, és vissza is kell vinni a konyhára az összes koszos tányért és evőeszközt. Fel kell venni az italrendelés, ki kell szolgálni a pultnál állókat, meg kell tanulni az árakat, tudni kell, hogy mi hol található, ha az étteremben van italrendelés oda is át kell vinni a sört vagy üdítőt, és mivel most a ballroomban is meg volt terítve a tánccsoportnak, ott is le kellett szedni az asztalokról a poharakat, és tisztát tenni helyettük, illetve ott is van egy kisebb bár, ahol italt lehet kapni. Tehát elsőre ez kicsit megterhelő volt számomra a rengeteg információtól, de igyekszem minél jobban helytállni, és a bárban is tökéletesen megcsinálni mindent. A lányok egyébként nagyon segítőkészek voltak, ami megkönnyítette a helyzetem. Csak két órát dolgoztam ott, aztán hazaküldtek, mert úgy tűnik addig tartott a tréningem, viszont az a két óra olyan gyorsan eltelt, hogy szinte észre sem vettem.

Mire hazaértem a séta alatt kicsit kitisztult a fejem a rengeteg benne kavargó gondolattól. Próbáltam elraktározni a lehető legtöbb információt arról, amit aznap tanultam.

Skypeoltam apával, mert anya már aludt, aztán filmnézés közben én is elaludtam.

Ma reggel befejeztem a mesét amit elkezdtem nézni- Sammy nagy kalandja, és lehet, én sosem fogok leszokni a mesékről akármennyire is próbálok felnőttesen viselkedni.

Kimostam Gabi ingét, elmosogattam, és kitakarítottam a szobánkat. Elkészültem, addigra pont Gabi is hazaért, de már indultunk is a Job Centerbe, hogy megcsináltassuk a "taj kártyánkat". Hamar végeztünk, és megintcsak meghazudtoltuk a lányokat, akik azt mondták, elég nehéz megérteni amit mondanak. Nekünk azért könnyen ment szerencsére. Még az otthoni lakhelyemhez legközelebbi focicsapatról is kérdeztek, és meglepődtem, hogy Fradiként nem ismeri, de Ferencvárosként igen, az a srác akivel interjúztunk.

Benéztünk egy pár Charity Shop-ba, hátha találunk Gabinak fehér inget, de nem jártunk szerencsével. Vettünk viszont az Icelandben kaját, mert abból már kezdtünk kifogyni.

Most, miután befejezem a blogírást, foggalmam sincs, hogy mit fogok csinálni, de sosem unatkozom:)

Vasárnap drukkoltam a kézis lányoknak a meccsük miatt, bár nem tudom, hogy sikerült, mert nem kaptam róla infót. 

Köszönöm a levélkékre a választ, örülök, hogy mindenkinek alakul az élete, és egy két megkeserítő zhn kívül nincs senkivel semmilyen nagyobb probléma. Nagyon várom, hogy meglátogassatok, úgyhogy gyűjtsétek szépen a kis pénzecskéteket! :D

Csók, puszi - D.

Somewhere over the Rainbow

A mai blogot Tündinek ajánlom elsősorban, mert mindig ő jut eszembe ha ilyet látok:

Mi tényleg valahol a szivárvány alatt lakunk:D ahol a kuka van:D És mikor megmásszuk ezt az utcát, mindig énekeljük a San Franciscót, merthogy ezek az utcák kicsit hasonlítanak rá. 

Hétfőn volt egy kis pánik:D Nagyon izgalmakkal teli szívdobogós napom volt. Hétfőn délelőtt beszéltem skypeon anyával, majd mikor Gabi hazaért elkezdtük nézni az X-faktort. Sajnos teljesen élvezhetetlen volt, mert kb 5 percenként megállt és elkezdett tölteni. Rtl mostról semmit nem tudunk megnézni teljes egészében:( Sajnálatos...

Fél 3kor mentem dolgozni, ez volt az első napom teljesen egyedül. Ezért is voltam kicsit ideges, mert én nem tudok senki magyartól megkérdezni semmit, ha elrontanék bármit is. Aztán persze el is rontottam. Miért is ne?! Azt hiszem azt már leírtam, hogyan léptetem be az embereket. Kártya vagy szám alapján. Ilyenkor nagyon gyorsan mondják a számukat ami négyjegyű, és csekkolni kell a képet is róluk, és én azt hittem félreértettem. De Dylan már elment. Ezért megnéztem egy másik számot is és ki akartam törölni. Rossz gombot nyomtam!!!! Kitöröltem egy tagot a rendszerből. Azt sem tudtam mit csináljak. Elmondjam? Ne mondjam? Lehet ki sem derülne, de ha megtudják nézni? Rosszabb ha kiderül és nem én mondom el. A hazug embert és a sánta kutya szitut meg ismeritek. Szerencsére a törölt tag számára emlékeztem, ezért elkezdtem keresni az adatlapját. És megtaláltam. Már pont kezdtem volna megírni a levelet Briannek tele sorrykkal, amikor megszólalt a tűzjelző. Iszonyat hangos volt, kicsit be is pánikoltam, megint mert láttam ahogyan csukódott be az ajtó, természetesen magától, és én voltam egyedül a spa részlegen staff. Nem akartam pánikot kelteni az edző emberekben, de azért tettem egy kört és megkérdeztem mindenki jól van e, a spa ban sehol nem volt tűz, és mondtam, hogy utánanézek miért szólalt meg a tűzjelző. Mire visszaértem a recepcióra, a másik recepcióról jött valaki hogy megkérdezze mindenki jól van-e. Aztán végre csönd lett, megint csak a jacuzzi zubogó hangját lehetett hallani. Kiderült a riadó oka: egy bácsi a szállodai szobájában nyitva hagyta a fürdőszobaajtót és a gőz kiszállt a szobába, ahol a tűzjelző azonnal érzékelte és bekapcsolt mindenhol..

Estére azért megnyugodtam és hazafelé lassan sétáltam, élveztem, az eső illatát, és hagytam punnany massif sorait a fülembe mászni.

Másnap reggel már 9re mentem dolgozni, de már 8:50re odaértem, és reméltem hogy Brian nem lesz rám mérges, és nem okoztam nagy galibát. Nagyon nem. Ő csak mosolygott rajta és mondta hogy ne aggódjak. Kárpótlásul egész délelőtt dolgoztam 4 órán keresztül szinte megállás nélkül takarítottam itt: 

Aztán Gabival vásároltunk 1-2 hasznos holmit. (Víz, kenyér stb.:) Délután elkezdtem olvasni Paolo Coelho 11 perc című könyvét, aztán visszamentem dolgozni. Megint Jun- nal voltam, egyre jobb a viszony köztünk, és egyre gyorsabban takarítunk:D Most már végeztünk 22:30ra. Kaptam tőle teát, amik igazi rózsák meg mindenféle növényes izékből készülnek. Csak rá kell önteni a forró vizet a kis rózsabimbókra, cukor, szűrés és ihatod is. Meghívott magukhoz mert ő Bangorben él. Azt mondta csinál nekünk kínai kaját is. Szóval tényleg nagyon aranyos.

A mai napom főként lazsálással telt. Elmentünk reggelizni, majd megint vásároltunk.

Mondtam már, hogy aaaaaaaaannyira várom, hogy idegyertek és meglátogassatok? Bármikor jöhettek, akár 20an is elférünk csak hozzatok matracot:D  Remélem a szilvesztert együtt tudjuk ünnepelni!

Este vacsi után elmentünk sétálni, hogy minél később érjünk haza. A kikötő igazán gyönyörű, ilyenkor este is. Feltölti a lelkem ez a kisváros.

Holnap megint 9re megyek, most pedig megnézzük Gabival A dobozt Cameron Diaz főszereplésével.

Anett gratulálok az első Pesti ötösödhöz,Pálmának meg az ügyvédi eskhöz és Tündi, igazán köszönöm, hogy írtál választ a levélkémre:D Gabica is puszil téged. Én pedig :

Csók, puszi - D.

Rövidítve

Hazaértem:) Itt most 21:23 van. A csokis-cheesecake nagyon finom volt, túl sokat is ettem belőle, úgyhogy tele pocakkal mentem dolgozni. Dave már várt minket, JunHannal az öltözőben találkoztunk. Ma esküvő volt a spa melletti teremben, úgyhogy Menna az egyik manager, megkért, hogy segítsek neki az ülésrendet megcsinálni, aztán leellenőrizni, hogy minden stimmel-e. Igazán nice volt a dekoráció, kerek fehér terítős asztalok, azon héliumos lufik, többféle alakú és színű, de nem túl sok- pont elég. Az asztalon ahol kisgyerekek ültek, mindenkinek volt egy kis ajándék. Illetve mindenki előtt volt valami apróság, a tányéron, amiről nem tudom mi volt, de jól nézett ki. Kör alakban volt elhelyezve rajta a sok apró  rózsaszín és fehér, illetve átlátszó gyémántszerű kő (persze műanyagok, csak ahhoz tudom hasonlítani). A virágok liliomok voltak, szintén ezekben a színekben. Szóval tényleg nagyon ízléses volt. A menyasszony ruhája pedig rövid, de szép, a dekoráció színvilágához illően rózsaszín szalaggal átkötve. A vőlegény zakóján pedig egy ugyanolyan virág volt, mint az asztalon. Lehet, hogy onnan lopta:D Jah és a zene itt nem mulatós, ahogyan otthon megszoktuk, hanem Katy Perry meg hasonló:D Kb. morrisons. Jah és itt a Morrisons egy bolt:D

Aztán el is kezdtünk takarítani, és most sokkal gyorsabban haladtunk, és időben be is fejeztük. 

Most ért haza Gabi is. Megyek is fürdeni, mert biztos ő is akar.

Hiányoztok! 

Csók puszi - D

Tömörítve

Kedd óta nem írtam, nagyon bocsánat attól, aki esetleg vágyott rá, hogy olvasson kicsit:) A szerdai napom eléggé lazán telt, OFFos voltam, tehát nem kellett aznap dolgoznom. Bevallom elég lusta voltam az előző két napi kemény munka után, így háromnegyed 10kor keltem fel, és csak délben másztam ki az ágyból, mikor már Gabi is itthon volt. Ő reggel 7re ment dolgozni. Összeszedtem magam, és elindultam vásárolni. Pizzát vettem 1fontért, méghozzá csirkés kukoricás sajtost hmmm nagyon finom volt. A délutánt jól ellazsáltuk, filmet néztünk, beszélgettünk, és filmet néztünk. Angolul is, hátha ragad ránk valami. Másnap Gabi reggelre ment én pedig 9-12ig dolgoztam. Ebéd után bementünk a Hotelbe, kértünk papírt, hogy tudjunk bankszámlát nyitni. Mondták, hogy menjünk vissza később, aminek nem nagyon örültünk, mert nem mindig szeretünk ide oda rohangálni, pedig egészséges a séta... Úgyhogy megnéztük, hol van a tesco. Megtettük az egészséges sétánkat, és ezt láttuk:

4 előtt visszaértünk, megkaptuk a papírt, bementünk 4re a Lloyds bankba, de természetesen ott adtak egy időpontot másnap délelőtt 11:45re. Szóval másnap is reggel ébredés és reggeli után (toastot ettünk és teát ittunk, mint az igazi angolok:D ) indultunk a bankba. Kb. háromnegyed óra volt a szerződéskötés, aztán meglátogattuk a Barclays bankot is ( Chelsea hivatalos sponzora!!! ) ott tudtunk csak az automatából a magyar kártyánkkal pénzt levenni, ugyanis ki kellett fizetni a következő heti lakbért. Az icelandben vettünk 4 sajtos pizzát, ismét 1 fontért, és ismét nagyon finom volt. Délután mentem dolgozni 14:30ra, ez már a pénteki napom, ma dolgoztam együtt Csabával, aki eléggé jófej, és vicces. Úszásoktatás volt, kis gyerekek próbáltak nem elmerülni a vízben, rájuk kellett figyelni, és feljegyezni, hogy ki jött meg, és ki hiányzik. Ez kicsit koncentráció szükséges volt, mert a walesi neveket nehéz megérteni. Nem fáradtam ki a munkában egészen zárásig. Záráskor rengeteget kell takarítani, és nagyon alaposan, mert ellenőrzi egy manager. Mindent nagyon meg kellett figyelni, mert szombaton már egyedül zártam, illetve JunHannal. Szombaton 9-12ig majd 15:30-20:30ig dolgoztam. Délelőtt Davevel délután meg JunHannal. JunHan kínából jött, 20 éves lányzó, és jófej. Szóval eléggé jól érzem magam :D 19:00kor kezdtünk takarítani, és 21:00kor fejeztük be. Ez főként azért is volt, mert JunHan nem nagyon emlékezett arra mit kell csinálni, és mit hogyan kell takarítani, szóval sokmindent én mutattam meg neki, ami elég fura, ha azt nézzük, hogy én is csak egyszer csináltam végig ezt a procedúrát. 

Ma már vasárnap van, és fél 9kor felébredtem, Így jártam anyátokkalt néztem, 9:20körül meg felöltöztünk, felpénzeltünk magunkat, és elindultunk a Hotelbe reggelizni. Reggeli után meg shoppingoltunk. Vettünk teát, jamet, igazi szamóca jamet, sajtos kukoricás csirkés tésztát, kínai édes savanyú mártásos rizst, csokis sajttortát, vizet, kenyeret, pepperónit,  csirkemellsonkát, és kb fizettünk 6fontot. Itt minden olcsóbb.

1 óra múlva megyek dolgozni, megint estig, JunHannal, és most pedig megyek megkóstolni, a csokis sajttortánkat! Majd elmondom milyen volt!

Csók, puszi - D.

Folyt. köv.

Kicsit késtem, mert képzeljétek van net a lakásunkban:) Úgyhogy már nem járok többé a könyvtárba. Azt hiszem ott tartottam, hogy mit is csinálok. Szóval a spaba dolgozom, és rengeteg dolgot csinálok. Csak angolul beszélek, mert nekem nincs magyar kollégám, illetve van Csaba, csak vele még nem dolgoztam. Tegnap is és ma is Briannel voltam, ő a lesure manager, vagyis az, aki a mi koordinátorunk. Nekem kicsit olyan mint a Mr. Monk, nagyon precíz, pedáns, és mindennek úgy kell lennie ahogyan ő mutatja. Szóval általában kisbrianeset játszok. Az első napomon kaptam egy nagy adag papírt, hogy olvassam el. Mindenféle információval bombáztam az agyam reggel fél 7től kb 8ig. Hogyan kell kimenekíteni az embereket ha tűz van, mi a teendő ha valaki rosszul lesz, és melyik helyiségben mennyi klórt kell tartalmaznia a medencének, mikor veszélyes, mik a korhatárok stb. Aztán Brian körbevezetett. A recepcióról indultunk, bementünk a poolba, (medencehelyiség) aztán a sauna, gőzkabin, gym, öltözők, és a kör végén visszatértünk a recepcióra. Ma reggel ismét 6:30kor pedig megnéztem mit hogyan kell felkapcsolni, és kinyitni. A két nap elég hasonló munkával telt, és mindkétszer nagyon elfáradtam, de azért vagyok itt, hogy dolgozzak, és nem azért, hogy nyafogjak :) Felmosok egy nagyon hosszú folyosót, majd ezt figyeld! felporszívózom ugyanazt (a porszívónak van szeme és szája ragasztva és a neve: Harry, szóval amikor elakad valamiben, mondom magamban neki, hogy Come on Harry!:) ), pedig nincs is szőnyeg. Aztán megpucolom a pool alblakait kívül belül, majd a kis aranyszínű ajtókilincseket -13at- fényeztem de olyanra, hogy láttam magam bennük:) felsikáltam de szó szerint egy kefével a medence két szélét, mert napokra van osztva a terület, ugyanis 30fok van bent, és képtelenség egyben megcsinálni. Van egy úgynevezett squeegee, amivel a vizet lehet a padlóról eltáávolítani, nah az is elég hard meló, pláne, hogy pont a sauna előtt kell vele megbírkóznom. Aztán, két óránként van egy nagyon izgalmas feladatom. Ellenőrizni kell  vízminőséget, és ilyenkor mindig úgy érzem magam mint egy kémialaborban. Van három kicsi üvegcsém meg három tablettám, azokat kell beletenni meg kutyulgatni meg van hozzá egy mérőszerszám, az méri a cloridot és a pht. Persze nem ilyen egyszerű, mert nem mindegy a sorrend, de azért nem bonyolult, egyszer mutatták meg, másodszor már egyedül csináltam. Próbálom feltalálni magam, nem akarok unatkozni 8órát, úgyhogy mindig megkérdezem, hogy megcsinálhatom e vagy nem. De általában nem mondanak nemet a takarítási vágyamra :D Max azt, hogy majd ebéd után. Naponta, kb. 30törölközőt hajtogatok össze, de ma megdicsértek, mert állítólag eddig ez volt a legszebb amit ma én csináltam. Markus a szállodatulaj, ma ismét bemutatkozott nekem, de tudattam vele, hogy mi már találkoztunk múlt héten. Azért megkérdezte tetszik-e a munka, meg jól érzem-e magam itt. Én meg persze mondtam hogy everything is fine, and it's very good to be here :) Nem tudom írtam-e, hogy tegnap előtt kirúgtak két magyart, szóval nem akarok én is erre a sorsra jutni, úgyhogy folyton mosolygok, habár 8órán keresztül takarítok és már alig állok a lábamon, de ez még mindig nem panasz, csak egészségesen elfáradok:) Próbáljuk a maximumot kihozni magunkból, s ha lehet még annál is többet.

Most egy kicsit tudok pihenni, mert holnap szabadnapom van, majd megálmodom mit teszek, lehet megtámadom a konyhát és kitakarítok mert a lakásunk nem egy leányálom. De legalább kaptam új ágyat és találtam ma egy hősugárzót, szóval már nem fázunk. Kint nincs hideg de a lakásban nagyon, mert egy dombon lakunk, a sorházak egyikében. Majd teszek fel róla képet:)

Csók, puszi - D